Augusztus 20-ai ünnepi műsor a Fonó Zenekarral és a Pannon Filharmonikusokkal.
A Kodály-díjas Fonó Zenekar a magyar „táncházas” népzenei új hullám második generációját képviseli.
Koncertjeiken, lemezeiken a magyarok és a szomszédnépek népzenéjével találkozhatunk, magas színvonalú, hagyományhű tolmácsolásban. A Fonó Zenekar muzsikusai a zenében mindig a laikusok számára rejtett dimenziók, a stílusok szigorú keretein belül testet öltő színek és hangulatok feltárására törekednek.
Fonó Zenekar koncertje az ünnepi kenyéráldással zárul.
Dr. Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye általános helynöke elmondja gondolatait és megáldja az új kenyeret.
20.00 órakor a Pannon Filharmonikusok hangversenye veszi kezdetét.
A koncertet megelőzően ünnepi köszöntőt mond Péterffy Attila, Pécs M. J. V. polgármestere.
műsor
Liszt Ferenc: Magyar történelmi arcképek – részletek
Kodály Zoltán: Háry János – szvit
Liszt Ferenc: Les Préludes
Vezényel: Bogányi Tibor
Augusztus 20-án ünnepi műsorral szokás klasszikus hangvételű koncertet adni, lehetőleg magyar vonatkozású művekkel. Ebben most sem lesz hiány. A Pannon Filharmonikusok egy magyar műsorral készült, melyben két igazi sláger és egy különlegesség kapott helyet.
A különlegesség Liszt Ferenc eredetileg zongorára írt Magyar történelmi arcképek sorozata, melynek részletei ezúttal zenekaron, Veress Sándor átiratában szólnak. Valószínűleg Liszt is üdvözölte volna a gondolatot, hogy zongorára rajzolt portréit zenekarra fesse meg az utókor. Liszt az eredeti zongora sorozatban a magyar történelem fontos személyeinek szentelt egy-egy karakterdarabot. Külön érdekessége a műnek, hogy nem a régmúltból állított történelmi piedesztálra egy-egy fontos figurát, hanem saját korából és ismeretségéből, mintegy megelőlegezve az utókor nagyrabecsülését: Széchenyi István, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Mosonyi Mihály – hogy néhányat említsünk. Ezt a művet követi Kodály Háry János szvitje, amely a maga népiességével méltán helyez minket bele az esemény szabadtéri alaphangulatába, kedves és ismert dallamaival pedig mindig a közönség kedvencei közé tartozott. A műsort Liszt nagyszabású és örökbecsű szimfonikus költeménye, a Les Préludes zárja, mely annak ellenére, hogy szinte slágerszámba megy, komoly mondanivalót hordoz a halálon túlmutató életet illetően. Különösen is aktuális lehet az élet nagyobb távlatban való áttekintése az államalapítás ünnepén, egy nehéz krízissel a hátunk mögött. A pécsi zenekart Bogányi Tibor vezető karmester dirigálja ezen az estén.
vezényel
Bogányi Tibor 2011 óta a Pannon Filharmonikusok vezető karmestere. Tanulmányait Finnországban, a világhírű Sibelius Akadémián folytatta. Professzorai Jorma Panula és Leif Segerstam voltak.
Az akadémia évei alatt vendéghallgatóként tanult a párizsi Conservatoire-ban Fürst János szakmai támogatásával. A fiatal karmester az összes nagy finn zenekart dirigálta már, beleértve a Helsinki Filharmonikusokat, a Finn Rádió Szimfonikus Zenekarát, a Tampere Filharmonikusokat, és a Lahti Szimfonikusokat. Számos ifjúsági zenekart vezényelt, 3 évig művészeti igazgatója volt a VIVO Ifjúsági Szimfonikus Zenekarnak.
Világszerte ismert, szerepelt már a Staatsphilharmonie Rheinland-Pfalz-cal, az Orchester National du Capitole de Toulouse-zal, a Koppenhágai Filharmonikusokkal, a Mexico Állami Zenekarral, a Macao Szimfonikusokkal, a Shanghai Operával, a Szentpétervári Nemzeti Szimfonikus Zenekarral, a MÁV Szimfonikus Zenekarral, a Debreceni Filharmonikusokkal, a Nagyváradi Filharmonikusokkal, a Marosvásárhelyi Filharmonikusokkal és a szombathelyi Savaria Szimfonikus Zenekarral.
A magyar származású Bogányi Tibort a finn karmester-generáció legérdekesebb és legtehetségesebb tagjaként tartják számon. 28 évesen a Turku Philharmonic Orchestra vezető karmesterévé nevezték ki, 2003 és 2006 között töltötte be ezt a posztot. 2008-tól hat éven át a Lappeenranta Városi Zenekar zeneigazgatója és vezető karmestere. Rendkívül széles repertoárral rendelkezik a szimfonikus zenétől a kórusműveken át egészen az operáig és balettig.
Nagy sikerrel dirigálta Stravinsky Le sacre du printemps-ját, Bizet Carmenjét és Puccini Tosca-ját. 2006 őszén Mozart Cosi fan tutte-jét vezette a Finn Nemzeti Operában, 2009-ben Verdi La traviata-ját, 2010-ben pedig Mozart Don Giovanniját. 2005-ben egy olyan Bartók Béla sorozatot szervezett és vezényelt, mely Bartók összes művét felvonultatta, beleértve a Kékszakállú herceg várát, a Csodálatos mandarint vagy a Concertot.
Gordonkaművészi diplomáját megszerezve a Sibelius Akadémia karvezető osztályában folytatta tanulmányait. Karmesteri diplomaszereplése Aulis Sallinen Hobbit című operájának világpremierje volt a Finn Nemzeti Operában. Később Sir Colin Davisnél és Juri Simonovnál fejlesztette tovább tehetségét. 1999-ben második helyezést ért el Jorma Panula Nemzetközi Karvezetési Versenyén. Csellistaként 1996-ban megnyerte a Weiner Leó Versenyt, majd 1999-ben a Kuhmo Nemzetközi Trió Versenyt, színpadon pedig máig láthatjuk hangszerével éppúgy, mint karmesteri pálcával.
A finn kultúra közvetítésére irányuló művészeti tevékenysége elismeréseként 2015 decemberében a finn állam a Finn Oroszlán Lovagrend I. osztályú érdemrendjével tüntette ki. 2017-ben a karmesteri és csellóművészi tevékenységének elismeréseként a Magyar Arany Érdemkeresztet vehette át.
